A Bak-energia az idő mágiája.
Mutatja, hogy ami nem kapkodva épül, az tartósabb marad,- amit gyorsan kapunk, az nem a miénk,- és szülöttei tudják a legjobban, hogy az idő (meg a Szaturnusz ) a legnagyobb tanítómester.
Ezért lehet, hogy a Bakok gyermekkorukban egy kicsit koravének, és a náluk idősebbek (komolyabbak) társaságát keresik, felnőtt korukban pedig gond nélkül szót értenek - sőt: ha kell, egy nyelvet beszélnek - a fiatalokkal. Mert érzékelik, megtanulják, és értik a varázslatot az idővel.
(Ez amúgy néha nem finom... érintettként mondom, higgyétek el nekem... főleg ha valami másféle - mondjuk úgy: kevésbé toleráns - összetevő is jelen van a személyiségen belül. Mint nálam pl. az aszcendensen ülő Mars... :))
De a Bakot megtanítja az élet rá, hogy amihez érés kell, az lesz a mély, - amihez türelem kell, az lesz a tartós, - amire időt áldozunk, az lesz igazán a sajátunk.
A Bak időszak rámutat, hogy az ember azzal válik birtokossá, hogy vár rá, hogy dolgozik érte, hogy tanul közben, hogy kellő mélységig belemászik, hogy ne adj'isten megszenvedi. Ezért érzik sokan üresnek az instant sikert, mert megkapják, de nem épültek bele... nem is érzik igazán a sajátjuknak.
A Bak energia próbálja megmutatni az arra fogékonyaknak, hogy az ajándék nem valaminek a végén érkezik, hanem az a legnagyobb jutalom, ha az ember kibírja az oda vezető utat.
A világ gyors része csak zaj, a lassabb része a lényeg.
A kollektív ritmus - ahogy sokan érezzük is, és mondogatjuk is - egyre gyorsul, miközben a tanulandók közé besorol a gondolat, hogy a türelem nem késleltetés... A türelem formál. És aki formálható, az nem kapkod, nem sodródik, nem ég ki, nem veszít fókuszt, és nem omlik össze, amikor a világa összeomlik.
Ha időt adsz a dolgoknak, akkor könnyebben megtanulsz határokat húzni, felelősséget vállalni, nemet mondani, bukás után újra fölállni, kitartani valami mellett, ami még nem biztos, hogy látszik, de te tudod, hogy ott van.
Ez a fajta idő-mágia arról szól, hogy minden késleltetésben ott a lehetőség, hogy valami többé válj, mint aki tegnap voltál. És talán épp ez az idő igazi mágiája: nem elvesz tőled, hanem közben lassan átformál arra, aki már képes megtartani azt, amit kér.
Ez bizony nagy dolog.




Beszélgessünk róla
Szólj hozzá
A hozzászólások szerkesztői jóváhagyás után jelennek meg. A megadott név és a szöveg nyilvánosan látható lesz. Kérjük, személyes elérhetőséget ne írj ide.