Agymenők az állatövben

Ismertek már néhány éve,- tisztában vagytok a gyengeségeimmel, függőségeimmel ... főként azzal, hogy reménytelenül sorozatmániás vagyok.

A legnagyobb kedvenc az, amiben a zseniális, de szociálisan ügyetlen tudósok próbálnak eligazodni az emberi kapcsolatok világában. Imádom benne, ahogy a humor mellett finoman bemutatja az intellektus és az érzelmi intelligencia közötti feszültséget — ami sok szinten akár szimbolikus is lehet.

Eljátszottam azzal a gondolattal, hogy vajon a főszereplőket lehetne-e valamiféle asztrológiai típusba sorolni,- illetve három esetben még a forgatókönyvírók tudatossága is felmerült ezen a téren, hiszen három markáns figuráról a történetírók a sztoriban konkrétan jelzik is a Napjegyet.

Kíváncsivá tett, hogy ez a szándékosságuk megalapozott-e karakterileg... és a többieknél mire jutnánk. Úgyhogy felvettem a „szakmai szemüvegemet”, és – kábé századjára - azon keresztül néztem végig a sorit.

Kezdjük azzal, amit biztosra tudunk:

Leonard Hofstadter – a Bika

Leonard egész életét a biztonság keresése határozza meg.

Ő az, aki folyamatosan a kapcsolatot akarja Pennyvel, és újra meg újra visszatér hozzá – még akkor is, ha fáj. Ez tipikusan Bika: „inkább szenvedek, de ne kelljen elengednem.”

Anyjával való viszonya is erről szól: a szeretetért való kitartó, de fájdalmas harc. Egy Bika típus gyakran csak felnőttkorban tanulja meg, hogy a stabilitása nem másoktó függ, hanem önmagában kell megteremtenie. Nem mellesleg a kidomborított laktóz-érzékenysége is ezt támasztja alá... analógiásan szépen simul az anyával való elégtelen viszonyra.

Leonard nem szereti a változást: ha valamit megszokott, ahhoz ragaszkodik. A lakásában minden ugyanúgy áll évekig, és ha Sheldon szabályai idegesítik is, mégis elviseli, mert legalább kiszámítható. Tipikusan a „kis luxusok” embere: bor, vacsora, jó zene, Penny közelsége — a Bika finom érzékisége itt jön elő. Nem harsány, inkább csendes, érzékelő típus.

Ő hozza a földies racionalitás és az intellektus kapcsolatát – kísérleti fizikusként az elméletet, a szellemit a földre hozza. Tudós, de nem a „kozmikus álmodozó” fajta, mint Raj vagy Sheldon, hanem inkább gyakorlati és összekötő típus,- hidat képez az elmélet és a realitás között — szó szerint is, hiszen ő tartja össze a csapatot. Egyébként is mindig nála van a „józan hang”, aki a „jó, de hogyan fog ez működni a való életben?” kérdést teszi fel — ez is földies hozzáállás.

Azt is tudjuk: a Bika szív lassan nyílik, de ha egyszer megtörténik, nehéz visszafordítani.

Leonard sokáig küzd azzal, hogy Penny „nem elég okos”, de valójában csak félti a biztonságát – ez is a Bika egyik árnyoldala: a féltékenység és önértékelési bizonytalanság. Mikor végre megkapja a kapcsolatot, mindent megtenne, hogy megtartsa – akár a saját határainak rovására is.

A testfelépítése, a kissé „kerek”, puha vonásai, mély hangszíne és kissé vontatott mozdulatai is földies érzetet keltenek. Nem tűnik ideges, szangvinikus embernek; inkább „nyugalmasan stresszelő”, aki belül rágódik, de kívülről stabilnak látszik.

Penny – a Nyilas

A Pilotban Penny konkrétan azt mondja: “I’m a Sagittarius …” (Nyilas), később pedig kimondják a szülinapját is: december 2.

Egyértelműen benne van a spontaneitás és a szabadságvágy,- könnyen ugrik új helyzetekbe/kapcsolatokba, és sokáig tartózkodik az elköteleződéstől, a „szeretlek” szó kimondásától (Leonard–Penny hullámvasút az első években).

Őszinte, néha tapintatlan humora van - nyersen, szűrő nélkül fogalmaz – ez a “nyilasos” egyenesség adja a poénjai egy részét.

Tele van kalandkedvvel és fizikailag is rátermett: gyerekkorában traktor-motort szerel, junior rodeóbajnok, - tipikus tüzes, sportos energia. Nem ijed meg az újratervezésektől, így keresi önmagát a színészetben és a gyógyszeripari sales-kedésben, vagyis mer nagyot lépni, ha a helyzet úgy kívánja.

Optimista, társasági „party-energia”: ő a társaság szociális motorja; sokszor ő húzza ki a többieket a komfortzónájukból. Penny a tűz, ami életet visz a tudósok közé.
A szabad, véleményvezér nő, aki a többiekből kiprovokálja az emberit.

Nem finomkodik, de a beszólásaival is kedves,- a Nyilas szabadságvágya nála inkább életigenlés, és nem a felelőtlenség.

Mindezek mellett szépen lehozzák a karakterrel, hogy egy Nyilas akkor is tud tündökölni az intelligenciájával, ha aktuálisan épp nem a legtanultabb ember a világon.

Sheldon Cooper – a Halak

A február 26, mint születési dátum először a Young Sheldon promóanyagában és néhány rajongói interjúban bukkant fel,- majd a fő sorozatban még Penny is – aki egyébként mélyen hisz az asztrológiában – elcsodálkozik Sheldon Halakságán.

Pedig...

A zsenialitás itt valójában spirituális menekülés a káosz elől: kvantumfizikába öltött transzcendencia. A Halak nála az a paradoxon, hogy a kontroll a hit pótléka — de amikor nagy ritkán elengedi a kontrollt, az is kiderül, hogy az élére vasalt tudós valójában egy igen mélyen érző ember.

A történet szépen modellezi azt is, hogy Sheldon – a különleges zsenialitása miatt – egész életében valamiféle függő viszonyban létezik... életrevalósága, önállósága szinte semmi... és még az áldozat-szerep is az övé: előbb a bántalmazó osztálytársak, később pedig az összes körülmény áldozata.

Személyes világa tulajdonképpen egy matematikai – tudományos alapokon álló óceán, ahol a racionalitás az egyetlen mentőöv, amibe kapaszkodni lehet, bármilyen helyzet adódik is.
De a mélyben ott úszik az érzékenység, a sebezhetőség, a gyermeki tisztaság.

Egy Halak mindig menekül valami elől – Sheldon a káosz elől a szabályokhoz, a félelem elől az egyenletekhez. És pont ezért szeretjük: mert érehetően a zseni mögött ott lapul a kisfiú, aki csak rendet akar a világban. És nem csak a sajátjában, hanem ő az egész Világegyetem, azaz az EGYSÉG rendjét keresi.

És akkor a többiek, akik születésnapjáról konkrétan, dátumilag sosem esik szó, de a karakter elég feltűnő:

Raj Koothrappali – a Rák

Ha az ember nem ismeri az asztrológiát, de figyel a karakter finom rezdüléseire, a Rák-energia egyértelműen átüt rajta: a gondoskodásigény, a hangulatingadozás, a nosztalgikus álmodozás... a romantikus véna, - sőt, az a fajta finom, udvarias nőiesség-érzékenység, ami nála humorforrásként jelenik meg, de valójában mélyen emberi.

És van benne valami megható is: az otthonától – Indiától - nagyon távol, csillagászként az égbe menekül, mert a Földön nem találja a helyét. Raj látványosan a „Hold a csapatban” – ő adja az érzelmi dimenziót a többiek racionalitásához képest.

Miközben a többiek vitatkoznak a húrelméletről, ő azon töpreng, vajon a sors hozta-e össze őket. Hiszen a csapattal ő CSALÁDOT kapott Amerikában, nem pusztán barátokat.

Raj őrületesen érzékeny, álmodozó, érzelmileg túlfűtött – és ez mind vízjegy-vonal.

Szinte teljesen a kötődések körül forog az élete. Mindig otthonosságot, meghittséget keres a kapcsolatokban, nem pusztán szexet. Főzés, borozás, romantikus hangulat – nála ez nem póz, hanem valós lelki szükséglet. És ő az egyetlen a csapatból, aki kutyát tart – ez is egyfajta Rák-os „pótkapcsolat” a gondoskodás kifejezésére.

Howard Wolowitz – az Oroszlán

Howard nagy talány. "Csak" egy mérnök, - szexuálisan túlfűtött, - egyszerre rajongja és figurázza ki az anyját,- alacsony/vékony,- majd a végére láthatóan kiváló apa – kiváló férfi-minta válik belőle... Elég összetett dolgok ezek.

Az egyik legbonyolultabb karakter az egész sorozatban — a kis termetű, de hatalmas egójú showman. A legtöbben elsőre csak poénfigurának látják, de valójában ő a legnagyobb fejlődési ívet bejáró szereplő.

Talán az egyetlen, aki tudatosan pózol: ruhái, övei, frizurája, önimádata… mind az Oroszlán-szimbólum karikatúrája. „Csak” egy diplomás mérnök a tudósok között, - ráadásul jóval kevesebbet keres, mint a felesége - és a büszkesége látványosan nehezen viseli, amikor erre rámutatnak. Sztár akar lenni — hiába a földies szakmája, folyamatosan színpadra vágyik (zenél, énekel, parodizál).

Egy túlzottan domináns anya mellett kénytelen – és képtelen - önálló férfiként létezni, Napként ragyogni... Amikor Bernadette-tel találkozik, végre megtalálja magát: egy igazi partnerrel már nem karikírozza a férfiasságát, hanem megéli.

Az Oroszlán egyik feladata, hogy megtanuljon mindenféle hatalmat méltósággal kezelni, és nem önigazolásból érvényesíteni. Howard eleinte a bohóc, aki figyelmet koldul, de a végére szép lassacskán kialakul a FÉRFI, aki felelősséget vállal. És pont ez a váltás mutatja az uralkodói analógia átalakulását: az „azon küzdök, hogy nézz fel rám” típusból a „nézd, mire vagyunk képesek együtt, ha én védelek” típus lesz.

A sorozatban ő a kisebbrendűséget legyőző királyfi, akinél az önbizalom pótlékából / frusztrációjából igazi önbecsülés válik – és aki végül a villogás helyett megtanul fényleni.

Bernadette – a Skorpió

A sorozatban magas beosztású kutató-mikrobiológusként dolgozik egy gyógyszergyárban. De csak a beosztása magas – ő maga termetileg nagyon picike Kívülről édes cukorborsó, de belül vasakarat. Egyszerre szeret és formál, és egyikben sem tűr félmegoldást.

Mivel édesapja nyomozó, büszkén meséli, hogy a gyermekszobájának fala gyilkossági ügyek fotóival volt kitapétázva... sőt: a történetből úgy jön le, hogy még kicsit a rendőr-papa is tart tőle.

Kicsi, de magnetikus - félelmetes belső erővel bír, és komoly pszichológiai kontroll alatt tartja a környezetét. Imád másokat manipulálni — de ezt mindig tudatosan teszi. A hangja, mint egy kismanóé, de a szeme mögött ott a hatalom: pontosan tudja, mit akar, és el is éri.

A laborban kemény, a beosztottjai annyira tartanak tőle, hogy Bernadette például évekig azt hitte: a munkahelyén a kávé ingyenesen jár, és az emeleti mosdó egyedül csak az övé Senki nem merte felvilágosítani róla, hogy nem így van

Otthon is határozott női Skorpió archetípus, aki álmai férfiát emeli (ha akarja a fickó, ha nem), és nem kiszolgálja. Amúgy az anyaság érzete is hasonlóan üzemel nála: intenzív, szenvedélyes, minden energiát felzabáló... és szélsőséges: az elején egyáltalán nem tudott azonosulni azzal, hogy gyermeket vár - de végül ebben is totál odaadó lett.

Berni tehát az atommáglya, aki körül jó irányba megváltozik mindenki, aki elég bátor ahhoz, hogy a közelében maradjon.

Amy – a Szűz

Amy kizárólag az intellektusból indul. Az elején tiszta, analitikus, „csak az agyammal kapcsolódok” típus. Szigorú logika, kontroll, precizitás, a testiség visszafogása... Aztán jön az életébe a szerelem, és Amy szép lassan megtanulja élvezni az életet, - hagyja, hogy a körülmények fokozatosan kibontsák belőle az emberit.

Részletekbe menően, és főleg minden részletre ügyelve „cserkészi be” Sheldont... tulajdonképpen (egy csomó kínos kísérlet és tétován béna érintés közepette) meggyógyítja benne a „hibás alkatrészek” többségét. És közben ő ugyanilyen ütemben gyógyul: kinyílik, megszépül, - a tökéletesség keresésétől eljut az önelfogadásig.

A sorozatba való belépésekor – intellektuális fölényére hivatkozva - jól irányzott kritikával szét-olt maga körül mindenkit, akit csak bír – majd az utolsó epizódokban - különösen a Nobel-díj átadásán - már egy visszafogott, szolid, kedvesen okos nőt látunk, aki pont számára megfelelő méltósággal és elismertséggel szolgál a tudomány oltárán – miközben (vagy talán ezzel összefüggésben) a magánéletében is minden a helyére kerül.

Ezek voltak tehát az én gondolataim, és egy kis játék az asztrológiával Agymenők-módra.