Holisztikus Magazin

TEST + LÉLEK + SZELLEM

gallery/vonal

Magazinja

Mások ezt nézték legtöbbször:
gallery/344967elvis50sbwmcb102504
gallery/www.tvn.hu_34f5a16d41cd33a8bcd47a4370e3ce0e

Egy komoly teszt - útkeresőknek:

Elménk titkai 2. rész

Videotéka

Gyönyörű zöld
Otthonunk
Nostradamus
Man
Horoszkópszoftver

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is

gallery/rend-a-fejben
gallery/heart-37202_960_720
Tudományos szerelem

Nem kell "brit tudósnak" lenni hozzá, hogy tudjuk: a szerelem valóságos káoszt idézhet elő a szervezetünkben. A szívverés felgyorsul, görcsbe rándul a gyomrunk, és olyan érzelmi hullámvasútra kerülünk, ami az egyik pillanatban az extrém boldogság magaslataiba, a következő pillanatban pedig a szorongó kétségbeesés mélységeibe repít.

 

Többen kutatták - majd bizonyították, hogy ennek az érzésnek

racionális magyarázatai vannak.

 

Nézzünk meg ezek közül néhányat.

gallery/d5fa66_d58c0bbf3dc94e228ae8c59d4411386c

A kutatások szerint az intenzív, romantikus érzések az agyból származnak. Egy szűk körű kutatás során tíz nő és hét férfi agyát vizsgálták mágneses rezonancia vizsgálattal, akik bevallásuk szerint nagyon szerelmesek voltak.

 

Kapcsolataik időtartama egy hónap és alig két év között váltakoztak. Az alanyoknak párjuk fényképét, majd egy hasonló személy fotóját mutatták. Az érzelmi reakciók ugyanazokon az agyi területeken jelentkeztek, amelyek általában a motiváció és a jutalmazás folyamataiban vesznek részt.

A tanulmány társszerzője, Arthur Aron, a New York Állami Egyetem pszichológusa arról számolt be, hogy az intenzív, szenvedélyes szerelem ugyanazt a rendszert használja az agyban, amely a drogfüggőkben is aktiválódik.

 

Másképp fogalmazva körülbelül úgy vágyakozunk a szeretett személy után, mint a függő a kábítószer után.

 

A szakértők szerint a romantikus szerelem az egyik legerőteljesebb érzelem, amire az ember képes.

Az emberi agy arra van programozva, hogy kiválasszon magának egy párt, és az ember motiválttá válik  a megszerzésére – ezért akár szélsőséges tettekre is hajlandó, hogy kifejezze figyelmét és vonzalmát.

A kiválasztott pár egyfajta életcéllá, jutalommá válik az illető számára.

 

Az agy jutalomközpontja, más néven örömközpontja a túléléshez szükséges egyik legfontosabb agyi terület. Ez segít az embereknek felismerni, mi szerez örömet számukra. A vágy arra, hogy jól érezzük magunkat kiválasztott párunkkal, még a nemi vágynál is erősebb lehet.

Felmerül azonban a kérdés, vajon a szeretett személy elnyerése után elhalványul-e az érzés. Aron úgy véli, nem teljesen. Következő kísérletükben tíz nő és hét férfi MR-vizsgálatának eredményeit elemezték, akik átlagosan 21 éve voltak házasok, és azt állították, még mindig nagyon szeretik házastársukat.

 

Az MR azt mutatta, hogy amikor párjuk fényképét meglátták, olyan agyi területek aktiválódtak, amelyek a kötődéssel és a jutalom értékelésével állnak összefüggésben.

gallery/gyuru

„Az emberek többsége esetében a szabványos minta a szenvedélyes szerelem fokozatos hanyatlása, ezt azonban a kötődés erősödése váltja fel” – értékelte az eredményeket Aron. Ez a kötődés teszi lehetővé, hogy a partnerek elég hosszú távon együtt maradhassanak ahhoz, hogy gyermeket vállaljanak és felneveljék őket.

 

szerelem első látásra (?)


Nos - igen, erre is van magyarázat. Bizonyos területei az agynak első benyomást alakítanak ki emberekről, kevés információ alapján, egy új tanulmány szerint.
A gyors benyomás úgy néz ki, hogy nem is önkényes dolog, hanem abból alakul ki, amit látunk, amire egy bizonyos személyiség utal.
 
A kutatók megvizsgálták azokat a mechanizmusokat az agyban, amik egyből azután indulnak be, hogy megismerünk valakit.

gallery/1

Egy olyan kutatást alakítottak ki, ahol az embereknek fikciós karakterekről kellett véleményt formálniuk.
A részvevők 20 emberről kaptak leírást és fotót. Pozitív és negatív tulajdonságokat is leírtak a profilokban.
A profilok elolvasása után, a résztvevőknek értékelniük kellett őket.
 
Miközben a résztvevők véleményt formáltak, agyukat MRI-vel is vizsgálták. A kutatók meg tudták állapítani az agy különböző területei közötti különbségeket, így meg tudták mondani, hogy melyik terület volt fontos az első benyomás kialakításában.

És ez még mindig nem minden...

Ír szakemberek felfedezték az agy azon területét, amely azért felel, hogy milyen kinézetű személyt tartunk vonzónak. A mediális prefrontális kéreg segítségével

 

a másodperc törtrésze alatt eldöntjük, vajon a nagy Ő áll-e előttünk vagy sem.

 

A vizsgálat során a Trinity College kutatói Jeffrey Cooper pszichológus vezetésével 78 nőt és 73 férfit (valamennyien heteroszexuálisak és egyedülállóak) arra kértek fel, hogy vegyenek részt egy rapid randin, mely során a résztvevők öt-öt percet töltöttek el mindenkivel, majd párt cseréltek. A randik után valamennyiüknek nyilatkozniuk kellett arról, kit látnának szívesen újra.

 

A randikat megelőzően azonban 39 résztvevőnek MRI segítségével megfigyelték az agyát, miközben olyan emberekről mutattak nekik képeket, akikkel később a randik során is találkoztak. Minden képre csupán néhány másodperc jutott, majd az azon látott személyeket egy 1-től 4-ig terjedő skálán kellett besorolniuk az alapján, hogy milyen szívesen mennének el vele randevúra, mennyire tetszik nekik a másik külseje, és mennyire gondolják őt szerethetőnek. Néhány nap elteltével a kísérleti alanyok a rapid randik során személyesen is találkoztak azokkal, akiket korábban a képeken láttak, és 63 százalékuknál a képek által alkotott vélemények csak megerősödtek a személyes találkozók által.

 

A jelenségért a mediális prefrontális kéreg a felelős

Az MRI vizsgálatok segítségével a szakembereknek sikerült megállapítaniuk, hogy a mediális prefrontális kéreg a felelős azért, hogy ki tetszik meg nekünk első pillantásra, és ki nem.

 

Az agy ezen területe ugyanis különösen aktívvá vált, miközben az alanyok olyan arcokat néztek, melyeket vonzónak találtak, sőt a legaktívabbak azoknál a képeknél voltak, melyen olyan emberek szerepeltek, akik az általános vélekedés szerint is jól néztek ki.

gallery/seks-ficer

Azoknál az arcoknál, akiket egy bizonyos személy vonzónak tartott, ám a többség nem, az illetőnél a mediális prefrontális kéregnek egy alacsonyabban található szegmense vált igazán aktívvá.

 

Az agy ezen területe tehát nem csupán azt súgja meg tehát nekünk, hogy vajon az illető jó parti-e, hanem azt is, hogy a számunkra ő-e az igazi.

 

Az ELMÉNK TITKAI sorozat első részét ide kattintva tudod elolvasni. Megtudhatod belőle, mit okoz a gyermekek agyműködésében a gyakori monitor-bámulás.

Tabuk nélkül
Hírlevél